A magányosan sétáló macska |
2023-09-07 18:51:21 |
Rudyard Kipling A magányosan sétáló macska fordította: Jékely Zoltán Hallgass, várj és figyelj; ez az eset akkor esett, édes gyermekem, amikor a háziállatok még vadak voltak. Vad volt a kutya, vad a ló, a tehén, a juh, és vad volt a disznó - vadabb már nem is lehetett -, s ott járkáltak a ringó... |
Rabindranáth Tagore |
2023-08-28 20:15:23 |
RABINDRANÁTH TAGORE Rabindranáth Tagore (Kalkutta, 1861. május 7. - Kalkutta, 1941. augusztus 7.) indiai költő, író, zeneszerző,... |
József Attila: ÓDA 1 Itt ülök csillámló sziklafalon |
2023-04-11 08:09:55 |
József Attila: ÓDA 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a... |
Gyöngy versei |
2019-01-12 21:45:24 |
GYÖNGY VERSEI "Mindig szerettem az irodalmat, de inkább a versek vonzottak. Nemrégiben megpróbálkoztam a versírással, melynek témája a szerelem körül forgot... |
Tündér Ilona szertartás, Napisten havának 21-24 napjáig |
2017-06-23 21:43:15 |
Kovács Kálmánné Nóri hagyományőrző levele: Kedveseim! Fordul az év kereke, elindul az érés, befejezés időszaka. Napisten elkezd Égi Útján lefelé haladni, hogy a Fény átadhassa helyét a beérésnek,termésnek,majd az őszi-téli pihenésnek. Most még rövidek az éjszakák, csillagos az ég. Élvezzétek a meleget, a nyarat és a Tündér Ilona éjszaka minden titkát! Tisztuljatok... |
Illyés Gyula: Ditirambus a nőköz |
2017-03-08 09:42:23 |
Nem a kövek és nem a fémek. Nem amik állják az időt! Hanem a gyékény, a nád, a kéreg. Nem az örök-élet-igéret cinkosai. Nem a kimértek. Hanem a törékenyek s engedők: a fû, a lősz, a sás lett tiltakozás. A tettük után nyomban eltûnők. 2 Nem a kövek és nem a fémek. Nem az asszir, a szumir pillérek, a talpukkal éveket gyûrüzt... |
Vercsek Györgyi |
2016-04-03 08:41:40 |
Vercsek Györgyi Szakadék Szakadék szélén homályos alak, körülötte fátyolos ködfalak. Dermedten áll és csak bámul maga elé, nem akar már nézni a múltja felé. Szakadék alatt a mélység tátongva várja, vajon életének árja merre lendíti, lelkének gyengülő szele merre repíti. Csak áll és vár némán, az idő oly csendben halad, körülötte lassan oszladoznak a halv... |
|